Töltöttkáposzta kemencében

A homokmégyi szólás szerint András napkor, kakasszókor kezdődik a jó disznótor. A disznótorok november végén kezdődő időszaka február végéig tartott. A rokonság úgy intézni a dolgot, hogy mindenkinek jusson friss hús és kocsonyának való a karácsonyi ünnepekre. A disznóvágáskor a szomszédok, rokonok, segítők mind részesültek a kóstolóból, hogy más alkalomkor az adományozók kapjanak hasonló módon hurkát, kolbászt, friss húst.

Az esti, disznótoros vacsorára húslevest főztek, majd a levesben kifőtt húst adták föl tormával. A tokával gazdagított töltöttkáposzta után fogyasztották a hurkát és a kolbászt. A vacsora idején jelentek meg hívatlanul a komédiások. Ha ugyanazon a napon több disznótor volt a szállásokon, akkor kosárnyi kolbászt, hurkát, mellé egész fazék káposztát tudtak összeszedni. Az ételt a fonóban vagy a kocsmában fogyasztották el a komédiázó fiatalok, sokszor idősebb társaságok.

Karácsony ebédjének is elmaradhatatlan része volt a friss disznóhúsból főzött töltöttkáposzta. Karácsony délelőttjén misére mentek, nem főztek. Az előző napon elkészített ételeket a kemencében melegítették fel. A gazdag ünnepi ebéd négy fogásból állt: húsleves – orjából vagy baromfiból –, hurka-kolbász, töltöttkáposzta, édes hájas tészta.

Az étel bekerülési költsége létszámfüggő, ezért külön árajánlat igénylését követeli meg.