06.jpg02.jpg04.jpg01.jpg05.jpg03.jpg

A Halomi-högy

A Kalocsai Sárköz felszínét borító öntésiszap alatt, vastag rétegben fölhalmozott folyóvízi homok található. Ahol ezt a homokot az öntésiszap nem borította be, ott a szél kisebb-nagyobb buckákat emelt az óholocén ártéri szint fölé, mint például Homokmégyen a Temető, a Szőlők és a Humok területén, Hillyén a Szőlőkben, Öregcsertőn a templomnál. Ugyan ilyen alakzat a Hillyétől délre lévő Daru-hegy és a Suhogó-hegy. Az ártér elszigetelt homokbucka képződésének másik fajtáját a Kalocsai Sárköz legmagasabb pontja, a Halomi-högy (106 m) képviseli. E parti düne az óholocén terasz tartozéka, tehát öregebb felszíndarabja az ártér magasabb szintjének. Valamikori erdősültsége akadályozhatta meg, hogy a holocén csapadékosabb időszakában, az árterét pusztító Duna elhordja, ezért tanúhegyként magasodik környezete fölé.

A honfoglalás után a Kalocsai Sárköz a központi törzs, Árpád családjának szállásterületéhez tartozott, bizonyítják ezt Solt, Szentkirály, Fajsz és Szentistván helyneveink. A központi törzshöz tartozhattak azok a családok, akiknek emlékét Kalocsa, Hillye, Bátya és Pataj helyneveink őrizték meg. A Kalocsai Sárköz fontosságát és fejedelmi központ jellegét mutatják a honfoglaló magyarok által letelepített keleti szláv eredetű és a normann varég segédcsapatok, melyeknek emlékeit Orosz puszta és Varajt helynevek hagyományozták ránk. A Hartvik legenda időbeosztásából számítva 1001-re tehető Kalocsa első említése. Nevét az ótörök eredetű, maradék jelentésű Kolocha (1273) személynévből kapta magyar névadással.
Kalocsa valószínűleg az Árpádok egyik korai családi központja volt. Stratégiai fontosságát, korábbi lakottságát és talán erődítettségét mutatja, hogy az államalapító Szent István királyunk az elsők között alapította meg püspökségét. Első püspökévé a pécsváradi apátot Asztrikot nevezte ki, aki a koronát hozta Rómából. Az Árpádok szállásterületének délkeleti szögletében lévő Kalocsa lett a római katolikus vallás déli és a keleti irányú terjesztésének központja.
Fölvetődik a kérdés. Kalocsa volt a Sárköz központja az államalapítás idején? Esetleg máshol kell keresnünk a központot? A régészeti feltárások alapján egyértelmű választ nem adhatunk a feltett kérdésekre. Nem adhatunk választ azért, mert Kalocsa árvízmentes göröndje beépült, tervszerű ásatás sosem volt, a leletmentések – ha a város egyáltalán lehetővé tette azokat – nem biztosítottak elegendő információt. Felvetődik ezért a gyanú, hogy nem lehetne-e a közeli Halomban keresnünk egy fejedelmi központot? A Kalocsától 6 km-re, K-re emelkedő homokbucka a Kalocsai Sárköz legmagasabb pontja, ahonnan belátható a környező ártéri táj. Ezen a kiemelkedésen tárták föl azokat a honfoglalás-kori sírokat, melyekből előkerült az eddig egyetlen rovásírásos emlékünk. Ezen katonai telepnek a szerves folytatása lehet az a királyi udvarház (curtis), melyet I. Béla adományozott 1061-ben a szekszárdi apátságnak? Lehetetlen volna, hogy a királyi udvarházhoz legközelebb eső azon árvízmentes göröndöt jelölte ki Szent István király a kalocsai érsekség központjául, melyet hajóval is meg lehetett közelíteni? A halomi királyi udvarházhoz legközelebb eső ilyen kiemelkedés a mai Kalocsa. A főszékesegyházat 50 méterre tudták megközelíteni a dunai hajók a Vajas és a Csilás-palé vizén keresztül. Praktikusnak látszik ez az elképzelés, hiszen egy egyházi központ hatalmas méretű építkezéseinek nyersanyagszükségletét csak vízi uton lehetett biztosítani ezen a mocsaras, vízjárta tájon.
A történelem során, minden időszakban lakott volt a Halomi-högy, melyet e régészeti leletek bizonyítanak. A 2004-ben befejeződött régészeti topográfia minden korszakból talált leletet. László Gyula avar kori temetőt tárt föl a Halomi-hegyen 1938-ban. Homokbányászás közben találták meg ennek közelében, 1952-ben a már említett, honfoglalás-kori sírokat, a nevezetes, rovásírásos, tegezmerevítő csontlemezzel.
A kilenc rovásjelnek két megfejtési kísérlete ismeretes: 1. Kagánomnak. 2. Tíz nyilas tegezzel gyűz.

Joomla templates by a4joomla