03.jpg02.jpg04.jpg05.jpg01.jpg06.jpg

Kalocsa műemlékei és idegenforgalmi nevezetességei

Kalocsa valószínűleg az Árpádok egyik korai családi központja volt. Stratégiai fontosságát, korábbi lakottságát és talán erődítettségét mutatja, hogy az államalapító Szent István királyunk az elsők között alapította meg püspökségét. Első püspökévé a pécsváradi apátot Asztrikot nevezte ki, aki a koronát hozta Rómából. Sebestyén esztergomi érsek 1005 körüli megvakulásakor Asztrik foglalta el az érseki széket, majd Sebestyén felgyógyulása után érseki palliummal tért vissza Kalocsára. Asztrik az egyházépítés mellett 1010 táján főszékesegyházat épített. Az Árpádok szállásterületének délkeleti szögletében lévő Kalocsa lett a római katolikus vallás déli és a keleti irányú terjesztésének központja.

Kalocsa bőven rendelkezik idegenforgalmi nevezetességekkel. Legfontosabb ezek közül a barokk városközpont, a magyar jelképpé vált népművészet és a paprika.
A Szentháromság teret Kalocsa késő feudalizmus kori épületei alkotják, megőrizve koruk hangulatát. A tér szabálytalan alakú, a Főszékesegyház körüli épületek szegélyezik. A névadó Szentháromság oszlopot 1786-ban Salm Lipót pesti szobrász építette. Talapzatán Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén és Flórián szobra áll. Egyik domborműve a templom építését ábrázolja. A Főszékesegyházzal szemben a kalocsai érsekség alapítója, Szent István király szobra látható. Halálának 950. évfordulóján emelte a város, Kirchmayer Károly szobrász és Vadász György építész alkotása. Mögötte az 1930-ban fölállított Hősi emlékmű, Sidló Ferenc bronzszobra áll. A tér negyedik szobra Liszt Ferencet ábrázolja, aki többször tett látogatást Haynald Lajos érseknél.
A város egyik kincse a Főszékesegyház, mely tömegével uralja a Szentháromság teret. Az első templomot 1010 táján építtette Asztrik, a másodikat a XIII. század elején Csák Ugrin. A tatárok által megrongált templomot Nagy Lajos király uralkodásának idején újjáépítették.
Henszlmann Imre 1869-1870-es, valamint Petrovácz Gyula és Foerk Ernő 1907-1912-es ásatásai derítettek fényt a kalocsai főszékesegyházak építéstörténetére. Henszlmann Imre véleménye szerint a jelenlegi főszékesegyház a harmadik. Foerk Ernő szerint Nagy Lajos uralkodása idején Franklói István (1367-1382) vagy Helfenstein Lajos báró (1383-1391) érseksége alatt a második főszékesegyházat gót stílusban átépítették, két toronnyal látták el, így vegyes román-gót kinézetű volt. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött, gótikus stílusú oszlopfő és talpazatmaradványok keletkezését erre a korra datálja. Az ásatások során előkerült falmaradványok tanúsága szerint a főszékesegyház falazatköve zöld trachit, díszkövei fehér és vörös márványból voltak, tehát tükrözte a hármas magyar nemzeti színt, melyet Nagy Lajos király használt először.
Az érseki kripta 1910-es építésekor került elő az a sírkamra, mely az ásatást vezető Foerk Ernő szerint Asztrik (1000-1012), mások szerint Győri Saul érsek (1192-1202) földi maradványait tartalmazta. A koporsót öt darab vörös márványlap fedte. Az erőteljes férfi csontváz mellett egy kis méretű ezüst kehely feküdt paténával, ezüst pásztorbot fanyéllel, ennek alján tüske vasalással. A ruhafoszlányok között arany főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt és három érseki palliumtű volt. A csontokat a márványlapokkal együtt a kriptában helyezték el. Valószínűleg még az első templom korszakából való az a vörösréz kehely, melyet a falakon kívüli sírban talált Henszlmann Imre.
Kalocsa második főszékesegyházát a XIII. század elején, Csák Ugrin (1219-1241) érseksége alatt építették. Ebben az időben kőfaragó műhelyt alapítottak, melynek vezetője Martinus Ravegu lehetett. Entz Géza feltevése szerint az esztergomi palota egyik francia származású vezető mestere volt, s az építkezés befejezése után került Kalocsára. A műhelynek több értékes faragványa maradt az utókorra. A legértékesebb alkotás egy kb. 20 cm magas, vörösmárványból faragott királyfej, mely az Árpád kori plasztika legszebb darabja. A főszékesegyház kapuját díszítő királyok galériájának volt tagja. Eredetijét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Értékes az a két emberalakos oszlopfő, melyet az érseki palota lépcsőházának falába építettek be. Az egyik két ülő jobbágyot, a másik Ádámot és Évát ábrázolja.
Mivel nem volt szokás abban az időben a sírkövek feliratozása, különösen érdekes Martinus Ravegu sírköve, melyet az érseki kincstárban állítottak ki. A sírkő szövege: MARTINUS RAVEGU LAPICIDA JACET HIC, azaz ITT NYUGSZIK RAVEGU MÁRTON KŐFARAGÓ MESTER. Számos szép oszlopfőt, konzolt és egyéb faragványt őriz még a Viski Károly Múzeum.
Különösen értékes az a vésett szalagfonattal ékített, kerekített végű, bronzlemezekből illesztett kalocsai körmeneti kereszt, melyet villanyoszlop állítása során találtak a Katona-ház sarkánál.
A ma is látható barokk Főszékesegyházat Csáki Imre bíbornok terveztette, melyet utódai 1735-1754 között építtettek föl, Mayerhoffer András tervei alapján. A tetőszerkezetet újjáépíttető Kollonich László a tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit záratta. A XIX. századi változtatások késztették Városy Gyulát a templom restaurálására. Foerk Ernő és Petrovácz Gyula kiépítette az érseki kriptát, a körfolyosót, a templom berendezését pedig egységesítették, visszaállítva olasz-barokk stílusát. A két hatalmas torony közötti főbejáratot íves erkélyt tartó ion oszlopok szegélyezik. Fölötte a timpanonban Andrejka József Patrona Hungariae domborműve látható. Ezt a három építtető érsek címere fogja közre. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok szobra (1755) áll, közöttük Mária (1881), Hartmann János alkotása. A torony déli oldalán Bory Jenő Asztrik domborműve (1938) látható. A templom arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő tere lenyűgözi a belépőt. A mély szentély megőrizte a románkori templom formáját, de a magas főhajó csehsüvegboltozatával a barokk templomok hatását kelti. Legelőször a barokk ízlésű stukkódíszítés ragadja meg figyelmünket, amely hazánk legszebb ilyenfajta díszítései közé tartozik. Az orgona felől haladva a stukkók Szent Jeromost, Szent Ágostont, Szent Ambrust, Nagy Szent Gergely pápát, majd két egyházi szimbólikus képet ábrázolnak. A stukkó díszítést Batthyány József készíttette 1768-1770 között. Egészen új a főoltár márványboltozatú felépítménye. Konstrukciója, merész vasbeton oszlopai és vasbeton kupolaszerkezete Petrovácz Gyula, műmárvány borítása és stukkó díszítése Foerk Ernő tervei szerint épült. A főoltárképet Kupelweiser Lipót bécsi festőművész 1857-ben festette. A párizsi világkiállításon is feltűnést keltő kép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A szentély remekmívű, díszes stallumait 1742-ben ismeretlen mester készítette. A diadalív pilléreinél Szent István és Szent László carrarai márványszobra áll. Talapzatuk domborműveit Izsó Miklós 1864-ben mintázta. A Fájdalmas Szűz oltárán Szent Pius vértanú földi maradványa fekszik aranyozott koporsóban, melyet 1741. július 11-én Patachich Gábor hozatott a római katakombákból. A szószéket 1752-ben faragták aranyozott fából, oldalain a négy evangelista közel életnagyságú szobraival. Elbűvölőek Zsellér Imre csodálatos üvegfestményei. A Főszékesegyház ékessége a hatalmas méretű, jellegzetesen francia hangzású orgona, amelyet a pécsi Angster József épített 1876-1877 között. Az ország egyik legnagyobb orgonájának 4668 sípja, 64 változata, 3 manuálja és 1 pedálja van. Többször játszott rajta a Kalocsára látogató Liszt Ferenc. A felújítás idején épített kriptába 1910. november 2-án helyezték el a hajóban eltemetett érsekek maradványait. 1988-ban nyitotta meg Dankó László érsek a Főszékesegyház északi oratóriumában az Érseki Kincstárat. Itt állították ki a XII. századból származó érseki sírmellékleteket, a XIII. századi vörösmárvány királyfejet (a hagyomány szerint Szent István király szobra) és a Milleniumi kiállításon szerepelt, drágakövekkel ékített, aranyozott ezüst Szent István hermát.
A Szentháromság tér északi oldalát az Érseki Palota zárja le. Kalocsa legmagasabb pontjára, a középkori vár helyére épült, amelynek egyik lakótornyát a kastély délnyugati részébe beépítették. Kalocsa csak a tatárjárás után lett erődített hely, a tulajdonképpeni várat Károly Róbert építtette. A vár erődítésére fölhasznált Csillás palé ma is a palota mellett folyik el. A mai Érseki Palota főhomlokzatát Oswald Gáspár tervei alapján emelték 1775-1776-ban. 1781-ben fejezték be a keleti szárnyat, amelyben Patachich Ádám könyvtárat helyezett el. A palota nyugati szárnyát 1799-ben építették. A kastély kiegészítő része volt a 20 kataszteri holdas Érsekkert értékes és változatos növényzetével. Haynald Lajos a kert egyik részét a városnak adományozta, amelyben 1962 óta szabadtéri színpad áll.
A Szetnháromság tér város felöli oldalát a Nagyszeminárium épülettömbje zárja le. Klobusiczky Ferenc kezdte építtetni 1757-ben, melyet Batthyány József 1764-ben fejezett be. 1807-ben második emelet ráépítésével alakították ki mai barokk formáját. A Hunyadi utcai végéhez 1823-ban toldották hozzá a klasszicista stílusú hivatali épületet. A főutcai szárnyat a XIX. század végén Császka György hosszabbította meg, melyet Szent György szobra díszít. A bejárati ajtó fölött az építtető Batthány József címere látható. Ma Művelődési Központ.
A Szentháromság tér 4. számú házának, az egykori Érseki jószágkormányzóság építéstörténete ismeretlen. A XVIII. század utolsó harmadában épült késő-barokk stílusban. Itt üzemel a Béta Hotel Kalocsa. A téren és környékén több volt kanonoki lakóház áll. A Főszékesegyházzal szemben, a Szentháromság tér 2-3. szám alatt az 1770-es években Patachich Ádám építtette copf stílusú házban nyugdíjas papok otthona működik. Nagyon szép kovácsoltvas erkéllyel, érseki címerrel díszített a Szent István király út 1-3. számú lakóház. A vele szemben - Szent István király út 6. - látható földszintes épületet Patachich Gábor építtette. Pincéjének részletei valószínűleg középkori eredetűek. Padlásán a Paprika Múzeum tekinthető meg. A Hunyadi u. 2. szám alatti copf stílusú házat Katona István történetíró építtette 1795-1796-ban. Ebben kapott helyet az Érseki Gazdasági Levéltár és a Városi Képzőművészeti Gyűjtemény. A Szentháromság tér 6. szám alatt emelkedő épület már az 1730-as években is állt. Az Iskolanővérek vezetésével Katolikus Óvoda működik benne.
Az Asztrik téren hangulatos vadgesztenyefák övezik a romantikus homlokzatú Zárdaépületet. A zárda északra néző szárnyát és a templomot Kunszt József 1860-ban építette, majd Haynald Lajos többször bővítette. 1913-ban építették rá a második emeletet, ekkor kapta meg mai romantikus formáját. Az intézmény a magyar nőnevelés egyik fellegvára volt. Az államosítás után Ének-Zenei Általános Iskola, Mezőgazdasági technikum és Leánykollégium kapott helyet az épületben. 1991-ben újra visszaköltöztek az Iskolanővérek.
A zárdaépület mögött a volt érseki gazdasági épületek húzódnak. A Parádés Istállóban 250-300 ló fért el. A négy tornyú épület 1772-ben már állt. Ugyanilyen korú a négyszintes Magtárépület. Átépítés nélkül az utóbbi évekig magtárként üzemelt, ma üresen áll. Méretei és kora miatt is különlegességnek számít.
Városképi jelentőségű épület a Kisszeminárium (Szent István király út 12-14.), mely 1879-ben épült eklektikus stílusban. A Kisszemináriumot a Sóhajok Hídja köti össze a jezsuita rendházzal. Ebben a hatalmas épületkomplexumban templomot, gimnáziumot és bentlakásos kollégiumot - a Stefaneumot - tartottak fönn a jezsuiták. A kalocsai gimnáziumot Batthyány József alapította 1765-ben. A XVIII-XIX. században több ütemben épült az intézmény. Kunszt József 1860-ban a piaristák helyett a jezsuitákra bízta az iskolát. Ugyanebben az évben fölépült a neogótikus stílusú jezsuita templom, majd 1869-ben a gimnázium eklektikus stílusú Hunyadi utcai szárnya. Haynald Lajos 1878-ban csillagvizsgálót építtetett az új szárny tetejére. Tudós tanárok tanítottak a nagymúltú gimnáziumban, akik jelentősen hozzájárultak az iskolai érem-, térkép-, ásvány- és régiséggyűjtemény létrehozásához. Kiemelkedő egyéniség volt Tóth Mike geológus az ásványtár megteremtője, Fényi Gyula csillagász, Menyhárt László Afrika-kutató. Nevezetes tanítványa volt Magyar László Afrika-kutató, Stein Aurél Ázsia-kutató, Prohászka Ottokár püspök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az épületben ma a Szent István Gimnázium van.
A Szent István király út északi végén az érseki uradalom tisztiépületei állnak. A Városi Ügyészség mögött áll a valamikori Tanítóképző épülete. A Szent István király út 25. szám alatt az 1884-ben Belvárosi Iskolának emelt épületben a Viski Károly Múzeum található. A Városháza eklektikus stílusban gerendából ácsolt toronnyal épült 1912-ben. Vele szemben az 1897-ben épült egykori törvényszéki palota áll. A főutca déli részében az ízlésesen díszített, szorosan egymás mellé épült polgárházakat - melyek különös hangulatot árasztottak - az 1990-es évek elején kirakatok építésével tönkretették. A Malatin téren álló épületben alapította a földművelésügyi kormányzat 1917-ben az állami Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást. Itt nemesítette ki Obermayer Ernő és Horváth Ferenc a csípősségmentes fűszerpaprikát.
A Kossuth Lajos utcát a XIX-XX. században épült paloták szegélyezik. A Kossuth Lajos utca 14-16. számú ház az 1897-ben épült, majd 1907-ben bővített Tanítókháza. 1926-ban adták át a Kalocsai Magyar Királyi Állami gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola épületét. Sajnos, az impozáns épületre ráépítették a rendelőintézet egy modern épületszárnyat. A városi kórház régi épületét 1925-ben adták át. A Tompa Mihály utcában található a Népművészeti Ház. A partos ház látványosan mutatja be egy XX. század eleji parasztház idealizált berendezését. Pingálásai nagyon szépek. A Vasútállomás épületét népi fafaragás és pingálás díszíti.

 

Joomla templates by a4joomla